|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 3 találat | lapozás: 1-3 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Füstös István 1992. május 10.Máj. 8-a és 10-e között Marosfőn tartották meg a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ III. kongresszusát. 115 küldöttet vártak, közülük az első napon 70-en jelentek meg. A FIDESZ is képviseltette magát. Márton András számolt be a MISZSZ parlamenti képviselőinek tevékenységéről. /Temesvári rádió magyar adása, MTI/. Toró Tibor elnökségi beszámolója szerint több tagszervezet nem működik megfelelően, sőt egyesek megszűntek /Beszterce, Bukarest/. A jövőben a MISZSZ országos választmánya szakcsoportokból fog felépülni. A MISZSZ részt akar venni az RMDSZ politikai tevékenységében is, az RMDSZ társszervezeteként, de csak akkor, ha a gyakorlatban is érvényesül a politikai sokszínűség, a platformosodás elve. Ellenkező esetben a MISZSZ önálló lesz. A kongresszus résztvevői csatlakoztak a jogtipró eljárások elleni eddigi tiltakozásokhoz /az 1990-es márciusi események után Maros megyében számos magyar és cigány nemzetiségű személyt ítéltek el az eseményekben való részvételük miatt, anélkül, hogy a román nemzetiségű résztvevők hasonló elbánásban részesültek volna. Hasonló a helyzet az 1989. decemberi események során elkövetett tettekért elítélt oroszhegyi lakosok esetében is. Az amnesztiarendelet hatálya alá esnek, az elítéltek többsége mégis börtönben van./ Megválasztották a MISZSZ új elnökségét: Kis Konrád /elnök/, Veres Valér /főtitkár/, Füstös István, Nagy István, Szabó Botond, Ungureanu László és Ungvári Imre /elnökségi tagok/. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12., Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./1994. május 22.A Reform Tömörülés RMDSZ-platform, a MISZSZ politikai képviselete máj. 22-én Marosvásárhelyen megtartott közgyűlésén megválasztotta elnökségét. Elnök: Toró T. Tibor, alelnökök: András Imre képviselő, Füstös István vállalkozó, dr. Zakariás Zoltán orvos, továbbá három egyetemi hallgató, Borbély Zsolt, Tamás Sándor és Papp Előd. /RMDSZ Tájékozató (Bukarest), 298. sz., jún. 6./2015. szeptember 29.Hatszáz éves a templomÜnnepre hívta a harang vasárnap délután a Szalárdi Református Egyházközség tagjait és vendégeit, akik templomuk hatszáz éves fennállásáról emlékeztek meg. Az ünnepi alkalommal a gyülekezet nőszövetsége felvette Igaz Mária nevét, azét a tiszteletesnéét, aki 1825-ben megmentette a templom máig használt úrvacsoraosztási eszközeit. Az ünnepi alkalommal Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke hirdette az igét, aki mondhatni hazatért a szalárdi gyülekezetbe, melynek ő is volt lelkipásztora, Borzási Gyula parókus lelkész pedig a templom történetéről is beszélt. „A halk, szelíd szót keresd, mert ott van az Isten” – szólt Csűry István püspök igehirdetése. Ha megvizsgáljuk, hogyan zajlott a szalárdi gyülekezet hatszáz éve, elmondhatjuk, hogy jöttek szélviharok, földrengések és volt tűzkár, de Isten megóvta a gyülekezetet és a templomot. Ameddig a halk, szelíd szót nem találjuk meg, addig nem látjuk Isten hatalmát és Isten szeretetét. „Ebben a halk, szelíd szóval való találkozásban ott van a te életednek a megfordulása” – emlékeztetett a püspök, aki azzal zárta prédikációját: nagyon nehéz helyzetekből, szorongattatásokból menekültek meg „a mieink”. A templomot a Csáki-család építette, működésének kezdetét 1415-re teszik, mondta Borzási Gyula lelkipásztor, aki az istenházáról készült ismertetőt is az egybegyűltek figyelmébe ajánlotta (ezt távozáskor mindenki megkaphatta), és köszönetet mondott azoknak, akik az istenháza felújításában, szépítésében segédkeztek, Füstös Istvánnak és cégének, a Bihar megyei tanácsnak és Szabó Ödön képviselőnek, Nagy Miklós polgármesternek, Tököli Annának a fehérhímzések készítéséért, Sipos Bélának a faragott életfáért és a gyülekezet hollandiai, dordrechti segítőinek. A nőszövetségi zászló avatása előtt Borzási tiszteletes elmondta, Tordai Illyés Gyula lelkipásztor felesége, Igaz Mária volt az, aki az 1825-ös haramiatámadáskor nem árulta el, hol vannak a templom 1772-ben készített, máig használatos kegyszerei, őt pedig ezért megölték a támadók. A gyülekezet Igaz Mária Nőszövetségének zászlaját Borzási Enikő zászlóanya és Sabău Julianna nőszövetségi elnök mutatta be, azt Földessy Márta Katalin erdőgyaraki lelkész, a Bihari Református Egyházmegye Nőszövetségének elnöke áldotta meg. Szerefi-Sass Emőke kántor vezetésével a kórus és a gyermekek szolgálatát is hallhatták az egybegyűltek, az ünnepség nemzeti imánk, a Himnusz közös eléneklésével zárult. Fried Noémi Lujza Reggeli Újság (Nagyvárad) lapozás: 1-3
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
